Site Overlay

Történetek I.

A fotósorozat talán egyik legérdekesebb formátuma a városlakók fotózása, és a velük történt párbeszédek feljegyzése lett, mely létrejötte egyébként egyáltalán nem volt tudatos. Egyszer “csak úgy” adta magát, hogy írjam fel a párbeszéd legalább egy részletét; ez a bizonyos első párbeszéd pedig egész pontosan a nagymacsi Látókép utcán zajlott le, 2019 júliusában, és egy sárgabarackfa állt a középpontjában.

A barackfa és a streetofdebrecen.hu indulásának tiszteletére az első blogposztban az első tíz egyperces párbeszédet, és a hozzájuk tartozó képeket gyűjtöttem össze.

–  Hány éves az a barackfa? Sosem láttam még ekkorát!
– 32 éve ültettük ide. De már nem terem igazán, kicsik is a barackok, és szárad is el, úgyhogy ősszel kivágjuk.
– De gondolom régen nagyobbak voltak rajta a gyümölcsök, igaz?
– Hajjaj! Volt olyan év, hogy hat mázsa termett rajta!
– És kerül a helyére valamilyen gyümölcsfa?
– Persze. Barack!

(Látókép utca, 2019.07.07.)

– Pár éve költöztünk ide, de igazából mostanában adták át az összes házat itt a környéken. Viszont látjátok, még aszfalt sincs…
– Nem baj, meg kell hogy mondjam, ezt pont így autentik.

(Lilla köz, 2019.08.20.)

– Kezét csókolom, hogy hívják ezt a virágot?
– Sziasztok! Kakastaréj, vagyis én annak hívom.
– Értem…szép, de gondolom a balkonon, cserépben nem bírná, igaz?
– Nem tudom, szerintem lehet hogy kibírná…várjatok, hozok belőle magot!

(Wekerle utca, 2019.09.07.)

– Lefotózhatlak a kisszékeddel együtt, kishölgy?
 – Neeeeeem!
– És ha anyával együtt fotóználak le?
– Neeeeeem!
– Na jó, akkor a nyaralásos köveidet kirakod nekem szépen a kisszékre? Azt úgy lefotózhatom magában?
– Igeeeeeen!

(Tutaj utca, 2019.09.15.)

– Figyelj, ez a Felleg utca nem akarja megadni magát. Ott fotózzam le azokat a zsalukat, vagy mit fotózzak, most komolyan?
– És ha felfotóznál az égre? Mert hogy felleg, érted.
– …………….zmeghogyeznemjuteszembeaFellegutcánhogy felleghogyfelhőhogyfelfelefotózzak hát én tuti kiégtem, hát ez így nem lesz jó, én feladom, hogy csinálom így végig az egész sorozatot? Na mindegy….Laura, volna kedved behajolni a képbe? Igen? Helyes:)

(Felleg utca, 2019.09.29)

– Ezek a ti cicáitok?
– Igeeeen!
– Szépen játszanak ám!
– Köszönjüüüüük!

(Hársfavirág utca, 2019.09.29)

– Elnézést uram, lefotózhatnám?
– Igen, persze. De a kamerád el tudja menteni a dátumot, igaz?
– Természetesen.

(Szávay Gyula utca, 2019.10.12.)

– Tiszteletem! Jól látom hogy az ott egy kukorica a cserépben? Direkt ültette bele? Hány centi lehet már vajon?
– Jó napot! Igen, az egy kukorica. Á nem, véletlen nőtt ki, de ha így esett, akkor már locsolgattam, hátha teremni fog. De már késő van neki. Kertészkedtem egyébként sokat, volt hogy négy kertem volt, de most már csak az a lényeg hogy a gyerekeim és az unokáim, meg a feleségem boldoguljanak… most lesz az ötvenedik házassági évfordulónk! És hogy hány centi lehet? Olyan 180 körül, mert én vagyok 156.

(Vadliba utca, 2019.10.23.)

– Ha este van, van ez az ufós lámpa, rakunk bele egy lámpát, és akkor kirakjuk az udvarra, a hűtő tetejére.
 – De miért?
– Hát egyrészt, mert tele van értékkel az udvar, és hátha elijeszti a tolvajokat. Volt már, hogy ellopták a biciklimet kintről. Másrészt meg…ha nincs itthon a férjem, azért egy kicsit félek sötétben, és így jobb.

(Kadarcs utca, 2019.11.10.)

– Hol vagy te? Picur? Ide szartál előre ahelyett, hogy hátra mentél volna!

(Erdész utca, 2019.11.17.)