Site Overlay

Markotányos Utca

Az apja-saga Pt. 3 – Fenn voltunk apja egyik exénél. Tizenegyedikes vagy végzős gimis voltam, tele kételyekkel, szintetikusan generált kínokkal, és persze nem volt barátnőm. Persze ekkor már azért 1-2 éve fogyasztottam szeszes alkoholt, így itt is volt az asztalon pia, megolajozván az elkezdett beszélgetésnek azon irányát, ami elsősorban arról szólt, hogy apja változatos módokon a tudtomra hozta, mit csinálok rosszul, és mit csinálok jól. Mondanom sem kell, végül úgy alakult, hogy a második részét a beszélgetésnek a ködös jövőnek tartogattuk. Volt egy tényállás viszont, amit megosztottam az öreggel, nevezetesen hogy van egy ifjú hölgy, aki elég feltűnően kerülget engem, és nekem is tetszik, egy probléma van vele, hogy nem tudok elbeszélgetni vele, mert valahol titkon sekélyesnek ítélem, és szellemileg sajnos nem találom partnernek. Rekonstruált, delíriumban úszó beszélgetésrészlet következik: – Szóval apukám, értsd meg, nem kell ez a nő. Hiába szép, meg engem akar, nem megy, egyszerűen nem. Nem tudok vele beszélgetni. – Jó, de nem csak beszélgetni kell vele, azt ugye tudod? – Azt én értem, de én nem szeretnék áldozni a testiség oltárán a lelki kapocs feláldozásának ellenében, érted? És ha így lenne, én ezt egy erkölcsi győzelemnek élném meg valahol. – Mit beszélsz már megint? – Nem tudok vele lefeküdni anélkül, hogy ne lennék bele szerelmes! Nem megy, akarom hogy az intimitás létrejöjjön, nem, egyszerűen nem tudom másképpen megdugni! – Nem akarod megdugni? Hát akkor szopasd meg! Rémlik, hogy az este során többször hisztizve már-már felhúztam a cipőmet, hogy faképnél hagyjam apját, de végül jó hogy nem tettem, mert egyrészt ez a történet (és a csattanó) beépült a barátaimmal a vincseszterbe, és indokolt esetekben máig használjuk, másrészt kb. két-három év múlva a viharok kisimultak apjával. Az ifjú hölggyel egyébként soha nem háltam el a nászt, és hamarosan lett barátnőm is. (És ugye többször utaltam már a kép tartalmával az utca nevére. Hát, azt hiszem ennél direktebben átvitt jelentéstartalmú tiszteletadást nehezen lehetne adni a Markotányos utcának, és ott még ráadásul nem is tudtam, hogy háromból két képhez lesz pont odaillő történet a trilógiában. De mivel a markotányos a “háborúban tartózkodó katonák számára ételt és italt árusító személy”, apja meg volt katona, mint az előző két történetből láttátokan tartózkodó katonák számára ételt és italt árusító személy”, apja meg volt katona, mint az előző két történetből láttátok, ezért neki szabad ilyet mutogatni. Neki igazából mindent szabad.

#0483
Markotányos Utca; 47.538703, 21.643141
Utca első említése: 1948
Canon EOS 7D
f4; 1/1600; ISO-200; 100mm
2019.10.13.

PHP Code Snippets Powered By : XYZScripts.com