Site Overlay

Varga Utca

Mára három dolog is volna. Az egyik, hogy Debrecen házai (Harangi Attila) társaságában tegnap a Varga és a Vígkedvű Mihály utcákon rátenyereltünk (illetve húzgáltuk, ahol húzós volt) a csengőre néhány jó állapotban megmaradt cívisháznál, hátha bejutunk valamelyikbe egy kicsit fotózkodni; ugye ilyen házakból Attila felmérése alapján nagyjából 300 maradhatott összesen a városban. Mielőtt találkoztunk volna délután, ő már három helyre becsengetett, együtt kb. öt helyre csengettünk, ebből ketten nyitottak ajtót, és egy ember engedett be, egy nénit meg majd visszahívunk, hogy jövő héten hátha bemehetünk, mert majd megbeszéli addig a lakókkal, hogy bemehessünk. Sok helyen vélhetően nem laknak, amire több közvetett jelből következtettünk. Na, és a képen a Varga utca egyik idős házának szobája látható belülről, ahova beengedett a tulajdonos (https://www.google.hu/maps/@47.5250738,21.629591,3a,75y,81.15h,97.22t/data=!3m6!1e1!3m4!1ssjfwFhp4tlpKkJTjfegNeQ!2e0!7i13312!8i6656). Már kint elmondta, hogy boltozatos a mennyezet, és ahhoz az ablakok is boltívekkel kapcsolódnak be, de mikor nemrég cserélték őket, akkor nem a klasszikus, “tájhű” osztott ablakokat választották, de ez ugye belülről egyáltalán nem ront a miliőn. Mikor mondtuk neki, hogy ez a zöld kapu az egyik emblémája az utcának, azt mondta tudja, de ennek ellenére nem biztos, hogy a felújítást fogja választani, hanem lehet, hogy a komplett csere mellett dönt, hiszen így is úgy is rengeteg pénzbe fog kerülni, és “akkor már…”. Elmondta azt is, hogy a szomszéd házak egy részét az utcában hollandok vették meg, majd egyébként egy részén tovább is adtak, ebben a házban pedig a szülei laktak, de ők már tíz éve elhunytak, és azóta nem lakott a ház. Szóval ezzel a képpel most tíz évet utazhattok vissza az időben. A másik, hogy az 1547-es Varga utca a Burgundia utcával holtversenyben a második legidősebb ma is élő utcanév a városban, mivel a legidősebb változatlan, élő utcanév a Csapó utcáé, 1458-ból. (Ezeken kívül a legidősebb feljegyzett utcák a városban a Homok (1395), illetve a Mester (1466) utcák, ám a Homok utca átkeresztelődött pár tíz évvel később Csapó utcára, és az 1466-os Mester nevű utca is “vándorló nevű” utcává vált, hiszen 1816-ban kapott egy másik nevet, a Kis Mester utcát, ami aztán a civisporta.hu tanulsága szerint valójában 1898-tól a mai Bethlen utca.). A Varga utca az a debreceni utca, amely a feljegyzések szerint mindig is ezt a nevet viselte, és sem méretében, sem elhelyezkedésében nem változott az elmúlt évszázadokban, ami ugye óriási dolog egy közel ötszáz éves, belvárosi utca esetében. A harmadik, pedig hogy a nyár végi Debrecen ötöde után hamar meglett a következő mérföldkő, hiszen ezzel a képpel fel van töltve az oldalra Debrecen utcáinak egynegyede

#0522
Varga Utca; 47.525065, 21.629725
Utca első említése: 1547
Canon EOS 7D
f10; 10sec; ISO-100; 10mm
2019.11.16.

PHP Code Snippets Powered By : XYZScripts.com