Átépítik Debrecent Pt. 4 – Napjainkra a megmaradt Árpád-kori települések részein, Szentlászlófalván, Mesterfalván és az egykori Debrecenfalva területén alig maradt néhány értékesebb ház. Megőrizhető városnegyedekről már régen nem beszélhetünk, még csak utcákról,utcaképekről sem. Szinte nincs ma már olyan utca, amibe ne építettek volna legalább egy társasházat…. Egységes, megőrzésre alkalmas városrész már nincs a városban. Szerencsére még maradt néhány utcakép, ahol 4-6 eredeti karakterű ház áll egymás mellett, illetve területek, tömbfeltárások*, ahol még értékes házak sűrűsödnek össze, de ezek mind különálló zárványokká váltak a városszövetben…. A jelenlegi tendencia alapján a megmaradásuk egyetlen módja, ha integrálódnak az átváltozó és megújuló városszövetbe. Amikor ezeknek a házaknak a döntő többsége már eltűnt, mi marad majd Debrecen öröksége? Cívisváros marad, vagy egy nagyváros a sok közül? Az a kérdés, hogy mennyit és mit tud Debrecen megőrizni a múltjából, hogyan tudja átörökíteni a hagyományait? Mi határozza meg az identitását, ha nem a több évszázados gazdag történelme, aminek az utolsó lenyomatai tűnnek el? Nyilvánvaló, hogy minden házat nem lehet megmenteni, és nem is kell. Nemcsak a megőrzésük miatt kell újragondolni ezeknek a házaknak a helyzetét, hanem a kialakuló, sokat hangoztatott mai, új cívis karakter miatt is. Harangi Attila: A cívis lakóházak újragondolása Debrecenben (DE-MK diplomatervezés) *: A képen is a tömbfeltárás, tehát egy hatalmas óvárosi telek újrastrukturálásának első lépése látható, de nem a cívisházak sűrítése, hanem számtalan emeletes modern társasházak építése végett.
#0444
Tanító Utca; 47.532501, 21.615267
Utca első említése: 1847
Canon EOS 7D
f9; 1/500; ISO-100; 10mm
2019.8.17.