Benyitotta az ajtót, nem volt kulcsra zárva, a rozoga deszkaajtó a bedobált reklámok özönét dúrta maga előtt, melyekből már nagy halom gyűlt az ajtó mögött, napról napra növekvő, egyre kisebb nyílást engedve a bejárathoz. Lassan már be se tudok jönni, dörmögte Vén Ede, aztán arra gondolt, egyszer majd meggyújtja az egészet. A kis lakása sem volt kulcsra zárva, bent már félhomály derengett, becsukta maga mögött az ajtót, és a látványt azzal igyekezett közömbösíteni, hogy mennyien vannak, akiknek még ennyi sincs, sem fedél, se négy fal, akik céltalanul kóborolnak az utcákon, minden motyójukkal a kezükben, és fogalmuk sincs, hogy mi lesz holnap. Tar Sándor: Vén Ed
#0551
Lovász Utca; 47.505548, 21.623505
Utca első említése: 1923
Canon EOS 7D
f8; 1/640; ISO-200; 188mm
2019.9.15.