14: Ez a történet akkor játszódott le, amikor Szigethy Gyula vezényelte a kórust (41 évig!). A Kántusnak Budapesten kellett fellépnie a Kálvin téri templomban, ahol rangos külföldi vendégek is voltak jelen. Péter János püspök prédikált, mondhatni amolyan debreceni est volt. Szigeti Gyula bácsinak az volt a meggyőződése hogy éneklés előtt a tenornak cukrot kell szopogatni, a basszusnak pedig pálinkát kell inni, attól lesz igazán jó a hangjuk. Ki is harcolta, hogy Budapesten is megkapják a pálinka adagot. Ez esetben azonban ezt rumban osztották ki, s akadtak többen, akik nem szerették e matrózoknak való italt, s bár megköszönték szépen, de nem kérték. Akadtak viszont olyan basszusok, akik önfeláldozóan megitták mások adagját is. Olyan jól sikerült a hangjuk mélyítése, hogy Kodály 50. genfi zsoltárát háromszor kellett elkezdeni, amíg aztán végig tudták énekelni. Szűcs Ernő: Debreceni Anekdoták (219
#0728
Tátika Utca; 47.521033, 21.591609
Utca első említése: 2010
Canon EOS 6D
f5; 1/800; ISO-800; 176mm
2020.3.30.