Folyton eldöntöm, hogy veszek egy régi gépet, és elkezdek filmre fotózni, mert egyszerűen nem lehet a régi színvilágot digitálissal sehogy sem hűen megidézni. Vagy legalább venni kellene egy új hibrid Polaroidot, és azzal kezdeni valami rögtön kézzel fogható és látható fotót gyártani. Hiszen ha belegondolok, és még az összes előhívott digitális képemet is számba veszem, életemben már biztos, hogy több mint százezerszer, vagy lehet hogy több százezerszer is megnyomtam az exponáló gombot, de a kézzel fogható képeim száma, amik vagy az én, vagy más birtokában vannak, maximum még mindig százas nagyságrendben mérhetőek. Aztán tegnap „megvettem” a torrenten egy olyan óriási filmes preset gyűjteményt, amivel most elkezdtem játszani, és rájöttem, hogy nyilván soha nem lesz olyan mint az igazi, de azért oké, good enough, nem kell nekem a film, legalábbis nem ehhez a fotósorozathoz. Így is 2024-re datálom az egész sztríccofdebrecen elkészültét, hátha még elkezdenék Polaroiddal vagy filmmel játszani. Arról nem is beszélve, hogy 8 db papír ebbe a hibrid Polaroidba hétezer forint, és nem sokkal olcsóbb ebayről rendelve sem, úgyhogy lássuk csak, 2250 képben tervezem bemutatni a teljes várost, még ahhoz hiányzik most 1473 feltöltött kép, egy polaroid papír akkor 875 forintba kerül, és az akkor felszorozva őő Hagyjuk
#0777
Gyurgyalag Utca; 47.490059, 21.671057
Utca első említése: 2006
Canon EOS 6D
f6.3; 1/640; ISO-640; 100mm
2020.5.16.