Site Overlay

A keramit Debrecenben IV. – Épül a keramit

Ebben a bejegyzésben 12 olyan újságcikk, ami keramittal történő burkolómunkákról számol be Debrecenben 1893 és ~ 1934 között.

Több cikk is arra utalt, hogy nem csak közterek, hanem kórházak, vagy ebben az esetben vágóhíd termeit és vágókamráit is keramittal burkolták… (Veterinarius, 1893)
… sőt, aztán bővítették is. (Vállalkozók és Iparosok Lapja, 1911)
„Beton, terazzo, és keramit munkálatok vállaltatnak”. A következő majd a terazzo lesz, azok is fogynak a lépcsőházakból (Pesti Hírlap, 1911)
Itt sajnos nem tudom megjelölni sem az újságot, csak az évszámot (1913), de a lényeg, hogy alaposan körül lettek írva az építőanyagok meg a környezet
Az 1924-es év úgy tűnik, egész jó keramitos év volt, legalábbis sok cikkben szóba került, először a Rákóczi-utca felújításának okán (Egyetértés, 1924)
Itt is a Rákóczi-utca van terítéken a keramit kapcsán, de a többi részlet is érdekes. Figyeljétek a közterek írásmódját is (Egyetértés, 1924)
~ 20 évvel később ugye a bombázások következtében nem nem csak a keramit, de a házak is eltűntek innen. (Egyetértés, 1924)
„Keramit vagy aszfalt burkolat”… „világvárosias külsőt fog kölcsönözni” (Egyetértés, 1924)
A jótállás időtartama (öt és tíz év) még mindig nem tűnik túl vastagnak (Egyetértés, 1924)
Ez pedig már tíz évvel később, de hiába, mert a keramit mellett „unokatestvére”, a klinker tégla is még mindig megy. (Vállalkozók Lapja, 1934)
„Topor István: Zboró-Debrecenfalva születésének története a levéltári források és a korabeli sajtó tükrében” című cikkében érzékletes leírást ad a korabeli utcaképről.  (Debreceni Szemle, 2016)

Itt az egész cikk

Itt pedig egy évvel később ugyancsak István cikkének kivonata a Hajdú-Bihari Naplóban. (2017)
PHP Code Snippets Powered By : XYZScripts.com