A képeket egy tízemeletes bérház ablakából lőttem; 5 képes panoráma. Az oldal biójában benne van, hogy az utcanevek adatbázisát Zakkar Klaudiától kölcsönöztem. Ő a DE-BTK-n, „Debrecen utcanevei” címmel írta meg azt az utcaneveket értékelő szakdolgozatot, ami az elkészült adatbázison alapult. Szeretnék most Klaudia dolgozatából idézni, ugyanis a leírások szerint Debrecen legelőször említett, ma is létező utcája a Csapó utca (A belvárosi Homok utca máshol volt, mint a Nagyerdőalján ma is létező, Nyíl utcával párhuzamos Homok utca): „A várost sánc védte, így a város határai kezdetben igen szűkek voltak, a későbbi időkben azonban jelentősen megnőtt, kiszélesedett a területe. Ebben a korszakban összesen 262 élő nevet ismerünk. Első feljegyzett utcanevünk a Homok utca, melyet 1395-ben jegyeztek fel. Ezt követi a Csapó utca, amelyet 1458-ban rögzítettek, majd a Mester utca 1466-ból. Az 1500-as években már megvoltak azok az utcák, amelyek ma is főbb közlekedési utak Debrecenben: Cegléd utca (1548), Hatvan utca (1548), Burgundia utca (1547), valamint megvolt már a Varga utca (1547) és a Miklós utca is (1552), ekkor még Szent Miklós utca néven. Mindenképp megemlítendő, hogy a Varga utca az a debreceni utca, amely a feljegyzések szerint mindig is ezt a nevet viselte, és sem méretében, sem elhelyezkedésében nem változott az elmúlt évszázadokban. 1549-ben megvolt már a Piac tér is, amelyből később a mai Piac utca alakult. Vagyis ebben az időszakban alakult ki a mai belváros. (Lásd NÁBRÁDI 1984: 8–14, BALOGH 2007: 13.)”