A limericki utolsó adag képben a pubkultúra, illetve néhány ír jövés-menés (ülés) közben.
Ha szeretitek a sört, és erre az Európa tradicionális söreiről szóló térképre kattintotok, bizonyára hamar megtaláljátok kedvenceteket, sőt, még talán egy képzeletbeli rangsort is fel tudtok köztük állítani. Mint az eddigi bejegyzésekből láttátok, nem éreztük magunkat újfent Írországban annyira kifogástalanul, ám az összes búnkat-bánatunkat elfeledtük, amint beléptünk egy public houseba. Az ír sörök ugyanis az én képzeletbeli listámon a második helyet foglalják el, egyel a cseh sörök előtt, és egyel a brit sörök után. (Egyébként a német sörökkel elvagyok, elsősorban a bajor búzával, a belga söröket a Leffe blond kivételével nem igazán komálom, a többi agyonszűrt hugyos sörre meg ne pazaroljuk a karaktereket, még ha ez a térkép másképp szárazanyagban viszonylag gazdagnak is tűnik.)
Ha jobban érdekel nyüzsiben a hely, idekatt
