Site Overlay

Fekete-fehér képek a sorozatban I.

Nyilván már mindannyiótoknak feltűnt, hogy nem nagyon utazom FF képekben. Az ennek a fő oka, hogy egyszerűen nem áll rá a szemem, illetve nem mellékesen van is egy határozott elképzelésem róla, (amiről itt agyaltam: https://www.streetsofdebrecen.hu/ot-fotos-hazugsag/), és ennek az elképzelésnek megfelelően jobbára nem akarok FF képekben gondolkozni. Ha használom, leggyakrabban úgy használom, mint mostanában a multiexpót: mintegy “utcamentésként”, ha végigmentem az adott utcán, és valamiért színesben nem akartam semmit lefotózni. Így is összejött viszont FF képekből már vagy 30+, amit ebben, illetve eljövendő blogposztokban tízessével majd jól közreadok újra.

Itt voltam először úgy vele, hogy majd ez a színes korlát feketeként jó kis kontrasztot fog alkotni a világosabb hátterével.
(Erőss Lajos utca, 2018.06.21.)
Előző nap buli volt, hajnalban nem tudtam aludni, aztán elmentem fotózni egyet a Vezér utca környékén. Emlékszem hogy megijedtem, mikor a kép elkészülte után nagy hanggal bekapcsolt az időzített redőnyfelhúzó ezen a házon…
(Branyiszkó utca, 2018.08.14.)
Ez egy későbbi kép, de itt agyaltam róla (https://www.streetsofdebrecen.hu/?attachment_id=585) hogy szerintem hogyan készülnek az ilyen jellegű “drámai” fekete fehér képek.
(Szigligeti utca, 2018.08.27.)
17 nap volt még hátra az oldal indításáig, faterral meg mikor beugrottunk egy ősi feliratokat tartalmazó kocsmába, ő nem értette, hogy miért kattingatok olyan bőszen.
(Kandó Kálmán utca, 2018.02.11.)
Úgy rémlik aztán egész sokáig mentünk együtt az utcákon ezzel az állattal.
(Jenő utca, 2018.03.04.)
A hülyeség szorgalommal, hóeséssel, és vakuhasználattal együtt csodákra képes…
(Kér utca, 2018.03.17.)
… csak úgy, mint legmagasabb ISO értékre húzni egy crop-os vázat, hogy aztán a kép teljesen szétessen.
(Szalay Sándor utca, 2019.03.10.)
Szilvi Löki nagyapám mostohaunokája volt, és a SoD megléte miatt ismerkedtem meg vele. Leírtam anno az egész történetet, most ide is bemásolom:

Itt egy kis szösszenet arról, hogy az élet írja a legmeglepőbb történeteket. Ha felütöm a kis családi kalendáriumot, akkor “n” betűnél ha az atyai ágon felkúszunk két generációt, a “nagypapa” résznél kiderül, hogy papa idővel elvált a nagymamámtól, és később másodjára is megnősült. Papával ilyen-olyan családi kínok miatt viszonylag kevésszer találkoztam az életben, ráadásul már több mint tíz éve nincs is velünk, emiatt a róla szóló ismereteim finoman szólva is hiányosak, illetve hát mélyebb ismeretség híján számos vele kapcsolatos hallott információ felett nagyvonalúan el is siklottam. Na és akkor egészen véletlenül itt jön a képbe a sztríccofdebrecen, amire pár hónappal ezelőtt írt egy ifjú hölgy, miszerint “az oldal remek, és ügyes vagy, viszont a nagypapád nem Löki Sándor volt véletlenül?” Én pedig mondtam, hogy de, és akkor kiderült, hogy nem véletlenül kérdezi; azért kérdezte, mert őt javarészt az ő nagymamája, és az én nagyapám nevelte fel, akinek az ő nagymamája lett a második felesége, ezért kérdezte a nagyapám nevét, illetve hogy tényleg ő volt-e a nagyapám. Ez a hölgy a képen is látható Szilvi volt: ismerjétek meg őt, akinek az én nagyapám nem is a vér szerinti rokona, de mégis sok éven keresztül sokkal inkább nagyapja volt, mint nekem, akinek a vállára a Kígyó utcai, “több generációs” Löki-udvar egyik jellegzetes borostyános falának hajtása van tetoválva, és akit ugye idén ismertem meg kizárólag azért, mert ez a teljesen digitális fb oldal létezik. 

(Csordás utca, 2019.06.20.,)
Ez azon kevés képek egyike, aminél viszont már az elkészítésekor sem jutott eszembe, hogy én ezt színesben akarnám megcsinálni. A képet egy konferencia után ajánlottam Szalay László Pál telkibányai református lelkész barátomnak.

(Bajcsy-Zsilinszky utca, 2019.07.02.)

Jól eláztam a kép készítése után, be is másolom az akkor feltöltött szöveget:

Visszamentem Nyulasra három képet georeferálni, mert a Google Maps még nem tudja, hogy hol nőnek kifele ott a házak, mint a gomba, és itt ért a mai zuhé; úgyhogy kb. fél óráig nézegettem bőrig ázva az e mellett lévő szintén félkész házban, hogy hogyan csurdogál be alulról a víz a cipőmbe, és hogy a pár hete fotózott Bodri szintén szétázik-e. És titeket hol ért a vihar? A bolyhos kanapén ülve, miközben forró kakaót szürcsöltetek, mi? Hát csesszétek meg!:D

(Hangyás utca, 2019.07.21.)