Site Overlay

Nagyerdei Park

Ő pedig itt Ádám. Ádámmal 2010-2011 magasságában találkoztam először a Botkert igazgatója által tartott “Védett növények” nevű órán a TTK-n; ez a találkozás azért volt számomra meghatározó, mert Ádám volt az első élő korombeli ember az egyetemen akit a két szememmel sikerült látnom, és érdekelték a növények. Az első találkozásunk igazán idillire sikeredett: vagy 3 kört mentünk az egyetem főépülete körül, és csak arról beszéltünk, hogy ki milyen sisnyát látott az eddigi gyüszmékelései során. (” Láttad már a Traunsteinera globósát a Hargitán, a sípályán? Nem? Ugye hogy adná! De amúgy én találtam a Békás-szorosban Epipogium aphyllumot. Nebhaaassz! Már évek óta be akarom tvícselni! Na de azért Monostoron sem rosszak az Epipactis palustrisok a vályoggödörben, egyszer gyere el! Jó, de előbb még nézzük már meg februárban Újlétán a Bulbocodium vernumot, mert az dugja majd ki először a kis pöcörőjét! Oké! Na és a izét láttad már a….). Mivel a sors kegyeltjei vagyunk, végig egy laborban nyomultunk PhD alatt is a Növénytanon, illetve azóta meg egy éve a Tisza-kutatóban is egy szobában ülünk, immáron egy igazi dolgozóban, ügye. Már megreklámoztam egyszer Ádám kutatási témáját, de most megteszem még egyszer: Ádám vízimadarakkal és azok propagulum (szaporító képlet) terjesztésével foglalkozik. Ez a gyakorlatban úgy néz ki, hogy a madarak ürülékében keres mikroszkóp alatt különféle magokat, petéket, ilyesmiket. De hogy ennek a jelentőségét mégis reálisan érzékeljétek: minden létező ökológus a világon évszázadokig azt hitte, hogy a propagulumok elsősorban ektozoochor (állatok kültakaróján terjedő) módon, azaz mondjuk a madarak lábára tapadt sárban utaznak sok száz vagy akár sok ezer kilométert két élőhely között. Na, valójában sok száz évig mindenki tévedésben élt, és az elmúlt pár évben fellendült endozoochor (állatok tápcsatornájában terjedő) kutatásokat meglovagolván Ádám és kollégái voltak az elsők a világon, akik többek között életképes lombosmoha, vagy vízi páfrány (rucaöröm nevű úszó harasztféle, a Keletiben pl. sok van) példányokat vettek elő madarak ürülékéből, és ezzel bizonyították, hogy valójában roppantmód keveset tudunk az élőlények tápcsatornájában történő propagulum terjesztésről. Ádám kutatói blogját itt találjátok, olvasgassátok nagy erőkkel:

#0596
Nagyerdei Park; 47.552482, 21.625783

Canon EOS 6D
f4; 1/500; ISO-2500; 200mm
2019.1.20.

PHP Code Snippets Powered By : XYZScripts.com