Szóval van bőven ilyen olyan gomba Debrecenben, mindenféle ehetők is. Ez a kép például egy karácsonyi gombászás lenyomata: téli fülőke, és kései laska van a kosárban. Viszont tessék csak vigyázni velük, meg a gombaszakellenőrt nem kihagyni a buliból, mert egyszer majdnem meggyilkoltam magunkat a kis barátaimmal, habár nyilván a barátaim már azóta még ennél is sokkal erősebben kiszínezve mesélik a sztorit. Történt ugyanis sok éve, hogy őzlábért indultunk a Nagyerdőre, de pangott az összes akácos az ürességtől, leltünk viszont egy párat a tölgyfák alatt, azokat felszedegettem gyorsan. Ezen kívül került a kosárba pár szürke tölcsérgomba (olyan „ehetőnek nézett ki”, gondoltam hátha megerősít benne a szakellenőr, így is lett), illetve tonnaszám termett már ekkor a gyűrűs tuskógomba is, viszont hiába gyanakodtam rá hogy az az, még nem ismertem, és ellenőrnél nem voltam vele, úgyhogy vittem abból is egy-két darabot, hogy erősítsen meg benne. Na és a piacon a nő aki éppen „rendelt”, miután megnézte a pakkot és meghatározta nekem az ehetőeket, elvette az összes őzlábat, és felvilágosított, hogy húsbarnás őzlábat sikerült szednem, ami súlyosan mérgező, és hasonló hatásmechanizmussal bír, mint a gyilkos galóca. Én igencsak meglepődtem, egy dolog miatt: méghozzá az összes könyvtáramban lévő határozó, és elérhető netes forrás a mérgező őzlábgombákra, többek között erre is úgy hivatkozik, mint kifejezetten kicsi termetű, maximum 7 cm átmérőjű kalappal rendelkező gombára, amiket én szedtem, azoknak meg legalább 10-12 cm volt a kalapátmérője. Szóval óvatosan még az őzlábakkal is, ha nem a leggigászibb őzlábakkal találkoztok, hanem a közepes méretűekkel, nézzétek meg jól, hogy nem húsbarnás e
#0493
Kartács Utca; 47.560988, 21.609560
Canon EOS 40D
f2.8; 1/800; ISO-500; 100mm
2011.12.26.