Nemrég Szentlászlófalván, konkrétan az Agárdi utcán egy várakozáson felülien érdekes kis apróságba botlottunk. Mint ezen a képen látható, az – egyébként éppen eladósorban lévő – 21. szám kis kapujának keretén az eredeti, 1800-as években kialakított, aztán 1897*-ben végül felszámolt házszámozás egy példája vagy máig fennmaradt, és ebben az esetben immár legalább 123 éve ott van az ajtókereten, vagy az azóta már eltűnt lakók még a múlt században hagyománytiszteletből rekonstruálták. (El tudok képzelni olyan konstellációt is, hogy Pista bá’ hozzászokott az ezernyolcszázas évek végén még a régi számozáshoz, és az akkori új keretbe az ezerkilencszázas évek elején még a biztonság kedvéért belevájta a 696-os házszámot is, hiába nem élt már az a típusú számozás). Hogy hogyan is volt régen a házszámozás, arról Nagy Pál és V. Szathmári Ibolya által szerkesztett „A debreceni tímármesterség történeti emlékei”** című kiadványában találtam online pár sort, amit itt elolvashattok: A múlt századi házszámozás „Debrecen árkon belüli telkeit az elmúlt század (az 1800-as évek) közepén teljes körűen számbavették és kialakították a századvégig érvényben maradó házazonosító rendszert. A városháza telke lett az 1. sorszámú és folyamatos számozással kifelé haladva, valamennyi belterületi ingatlan önálló számot kapott. A nyilvántartásokban az utca neve és ez a telekszám együttesen adta a házszámot. (Pl.: a két utcára nyíló 2307. sorszámú mai „Tímárház” akkori ingatlanát a Tímár utca 2307. sz. és a Cser utca 2307. sz. egyaránt azonosította.) A nyilvántartás már pár évtized elteltével sem tudta ésszerűen követni az ingatlanváltozásokat, mivel – pl. telekosztás miatt – a meglévők közé újonnan beékelődő ingatlan a soron következő legmagasabb sorszámot kapta. Miután az utcanevek körében is teljes volt a zűrzavar, így a város vezetése elhatározta az anomáliák felszámolását. Éppen száz évvel ezelőtt (1897-ben) lépett életbe az új, ma is használatos házszámozás. A város belterületén valamennyi lakott utcának nevet adtak (részben átnevezéssel). Nagyrészt ekkor szüntették meg a kettős (pl.: Kis- és Nagy- kezdetű) utcaneveket. A házszámozást a Nagytemplom, illetve a Piac utca felől, vagy az abból kiinduló hat nagy utca felől kezdték. Innen kifelé haladva – a ma is élő rend szerint – a jobb oldalon a páratlan, a bal oldalon a páros számokat alkalmazták. (Az előbbi példánk szerinti 2307. sz. telek a Teleki utca 6. sz., illetve a Vígkedvű Mihály utca 7. sz. alatt került be az újonnan kialakított háztörzskönyvbe.)” * Vecsey Imre: Javaslat Debrecen szabad királyi város utcáinak, tereinek új elnevezése, s a házszámozás rendezése tárgyában. Db., 1897. (HBML-IV.B. 1405/b. 104. 386/1890. sz.) ** Nagy Pál – V. Szathmári Ibolya szerk.: A debreceni tímármesterség történeti emlékei (Karcag, 1997
#0706
Agárdi Utca; 47.537895, 21.629685
Utca első említése: 1850
Canon EOS 6D
f7.1; 1/200; ISO-1250; 50mm
2020.4.12.