– Micsoda hőség van drága, nemde bár?
– Az biztos!
– Meleg volt, levettem a bugyit meg a melltartót… na nem baj, jobb azért most mint télen.
– Közben egy portrét szabad?
– Persze, nyugodtan!
(ekkor kiesett a cigi a hölgy szájából, melyet a homok azonnal eloltott)
– Felveszem én.
– Hagyjad azt, majd én. Soha életemben nem hagytam, hogy kiszolgáljanak.
– Most merre tart?
– Megyek hazafelé a páromtól, csak összepakoltam pár dolgot.
– Nem laknak együtt?
– Nem, majd nemsokára.
– Hogy alakult így?
– Kirúgta a felesége.
– De miért?
– Mert beteg volt, és nem akarta ápolni. Annyi év után… dolgozni sem tudott szegény. Juhász egyébként.
– Akkor ez a pásztorbot a kezében is az övé?
– Nem, sajnos ez az enyém.
– Tehát otthon maradt, de már nincsenek együtt a volt feleségével?
– Nemrég fogadtam őt be. Sokszor olyanok a férfiak mint a csahos kutyák… vau-vau, ugatnak, de aztán az orrukra kell koppintani, és elhallgatnak.
– Nemrég olvastam Erdős Pál matematikusról, ő a leírások szerint a nőket hívta uraknak, a férfiakat pedig raboknak.
– Jól mondta! Na de gyere drágám, főzök neked otthon egy kávét!
– Nem-nem, köszönöm, megyek haza én is az uramhoz!
(a képen nem látszik, de a napszemüveg mögött volt egy úszószemüveg is)
#1621/1385/1985
Klauzál Gábor utca; 47.502481, 21.645920
Canon EOS 6D
f3.5; 1/1250; ISO-100; 50mm
2023.07.14.